opatem.com
Kétség sem fér ahhoz, hogy Hujber Ferenc a kétezres évek elején az egyik legkeresettebb magyar színész volt. A Valami Amerika meghozta számára a hőn áhított sikert, az elmúlt években azonban nagyot fordult vele a vilá a színész karrierje jól alakult, magánélete is rendben volt, mégsem kapott nagy szerepeket. Úgy döntött akkori kedvesével, hogy Angliába költözik, ahol sokáig pizzafutárként dolgozott, és bár élvezték akkor az új kihívásokat, nem sokkal később hazaköltöztek. Ezért került az intenzívre Hujber Ferenc - Kultúrpart. Miután megszülettek gyermekei, nem óriási alakításai miatt, hanem furcsa viselkedése miatt került reflektorfénybe, a Mokkában nagyon zavartan viselkedett, és arról beszélt, hogy Jézus egy színész volt. Azóta Hujber és Cynthia kapcsolata véget ért, 15 év házasság után ugyanis a válás mellett döntöttek. Mindketten új életet kezdtek, a színész ex-felesége újra férjhez ment, de Hujbernek is teljesen megváltozott az élete: újranősült és született tőle egy gyermeke is. Hujber Feri Londonban hangtechnikusként, pincérként, és fogászaton is dolgozott, és jelenleg is civil foglalkozása van.
Udvaros és a többiek Garas Dezső színpadi koncepciójának legfontosabb, dramaturgiai konzekvenciákkal is járó eleme a színhelyeket szervesen összekapcsoló és az egész színpadot betöltő tér. A díszlettervező Kentaur látványvilága azért is telitalálat, mert szabad átjárást biztosít az egymás mellé rendelt terek között, és ezáltal a hősök Kleopátra és Eszter otthona, Jordán Éva irodája között is - színváltozás nélkül, közvetlenül - közlekedhetnek. Ez a megoldás lehetővé teszi a számtalan jelenetből komponált, epikus darabban a lehető legdinamikusabb cselekményvezetést. Másfelől viszont a Nemzeti Színház Stúdiójának színpadmérete eleve meghaladja a szokásos stúdiószínházi arányokat, ehhez a darabhoz pazarlóan tágas, és ezáltal kockáztatja is a stúdióműfaj intimitását. Az egyes játékterek berendezése - különösen az összehordott színházi kellékekből, bútorokból teremtett, álságos kulisszavilág - hangulatteremtő, és a maga bizarr módján még hiteles is. A Ljubimovnál bevált, a közönséget provokáló tükörfegyver azonban ezúttal nem sült el.
És ha létezik hömpölygő, burjánzó, papírforma szerint eleve színpadképtelen epika, a Száz év magány nyilvánvalóan az, emlékezetes színházi előadása - kulcsszerepben a felejthetetlen Törőcsik Marival - mégis kirobbanó sikert aratott Szolnok után Budapesten is. Udvaros Dorottya | Fotó: Kaiser OttóBartis Attila maga komponált drámát A nyugalomból. Azzal kezdte - vagy fejezte be? - a munkát, hogy tartalmában is, hangulatában is alapvetően megváltoztatta az eredeti mű címét. Emlékszem, a 168 óra riportere már a regényről folytatott beszélgetésben is szóvá tette, hogyan lehet egy ennyire nyugtalanító regénynek A nyugalom a címe. A szerző akkor egy bizarr hivatkozással kerülte meg a választ, mondván: az Apolló program űrhajósai is a Nyugalom támaszpont nevében jelentkeztek. A vadonatúj, inkább komédiát vagy legfeljebb tragikomédiát ígérő, frappáns darabcím - Anyám, Kleopátra - a szavak hangulati kontrasztjával, a szókapcsolat leplezett iróniájával valóban közelebb áll a feldolgozott, keserű és torokszorító történethez, a most látott színpadi kompozícióhoz, mint ami a regény élén áll.