opatem.com
Páratlan karrierjéről az általa szerzett temérdek publikáció és könyv, illetve a birtokában lévő elismerések (Kiotó-díj, Széchenyi-nagydíj stb. ) tanúskodnak, amelyeknek ékköveként ragyog mostantól a 2021-es Abel-díj. A matematikus továbbra sem pihen, kutatócsoportjával a koronavírus járvány terjedésének dinamikáját elemzik a hálózatelmélet segítségével.
című tévéadásokban. Beszélgetések a fizikáról c. könyve 1975-ben került az olvasókhoz. Szenvedélyes kísérletező volt, néhány kiváló ötletét a videó- és a filmszalag őrizte meg az utókor számára. [3] Díjai, elismeréseiSzerkesztés A Magyar Rádió és Televízió nívódíja (1964, 1970)[4][5] Az oktatásügy kiváló dolgozója (1972)[6] Munka Érdemrend bronz fokozat (1972)[7] A fizikai gondolkodás fejlesztéséért érem (Prométheusz-érem) (1977)[8] SZOT-díj (1981)[9] Bugát Pál-emlékérem (1987)[10] Pro Universitate (ELTE) (1990)[11] 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta több évtizedes tudományos és oktató-nevelő munkássága elismeréseként. [12]MűveiSzerkesztés KönyvekSzerkesztés Beszélgetések a fizikáról (Minerva, Budapest, 1975) ISBN 9632230566 Mindenki fizikája (Aranyhal Könyvkiadó, Budapest) ISBN 9639268267 Elektromosság – Mágnesesség (társszerző: Skrapits Lajos)Cikkek (válogatás)Szerkesztés Módszertani kérdések az egyetemi oktatásban (Fizikai Szemle, 1968/11.
Van a kombinatorikának egy Lovász local lemma (Lovász-féle lokális lemma) nevű tétele, van Lovász-féle algoritmus is, számos bizonyítás fűződik a nevéhez. 1979-ben (31 évesen) lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben rendes tagja. Tavaly május óta ő vezeti az MTA-t. Kétség sem férhetett hozzá, hogy érdemest választottak elnöknek, meglátjuk, irányítása alatt mire megy a nagy múltú intézmény. Kelen Károly forrás:
Aztán meg azt, hogy bemegy az órájukra a központi tanfelügyelő… Lovász Lászlóról 1971-ben készült a Népszabadságban megjelent fotó. Akkor már mindenki tudta róla, hogy nagyon sokra viszi. Tanszékvezető egyetemi tanár lett Szegeden és Budapesten, majd professzor a Yale-en és a Princetonon. Alapított (Erdőssel és Babai Lászlóval) és szerkeszt 32 éve nemzetközi rangú matematikai folyóiratot (Combinatorica), 1999-ben pedig megkapta a Wolff-díjat, amit tudományága Nobeleként tartanak számon. Van a kombinatorikának egy Lovász local lemma (Lovász-féle lokális lemma) nevű tétele, van Lovász-féle algoritmus is, számos bizonyítás fűződik a nevéhez. 1979-ben (31 évesen) lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben rendes tagja. Tavaly május óta ő vezeti az MTA-t. Kétség sem férhetett hozzá, hogy érdemest választottak elnöknek, meglátjuk, irányítása alatt mire megy a nagy múltú intézmény.