opatem.com
f) A kommunikációban reciprocitás uralkodik. A kommunikáció alapszabálya, hogy uralkodik benne a válaszkényszer, a válaszkölcsönösség elve, függetlenül attól a szabálytól, hogy nem kommunikálni nem lehetséges. Több szakember szerint a reciprocitás (az egyenlõ csere) elve alapvetõ törvényszerûség az egész társadalmi szisztémában, annak mindenféle vetületében. A kölcsönösség abban fejezõdik ki, hogy minden kommunikációban és szabályozott interakcióban a két fél megnyilvánulása a másik megnyilvánulásának szükségszerû feltétele, ha már a tranzakció megindult. A reciprocitás már a primitív kultúrákban is jelentkezik, a mindennapi szemléletben éppúgy mélyen rögzült, mint ahogyan a különbözõ intézményformák is képviselik. A reciprocitás elve megmutatkozik a szankciók és a normatív szabályozások etnometodológiai és jogi gyakorlatában egyaránt. Dr. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei | könyv | bookline. g) A kommunikáció "vétele" és "emissziója" pszichológiai szükséglet. A kommunikáció nem csak egy a sokféle emberi viselkedésforma között, kitüntetett jelentõsége van abból a szempontból, hogy az embert biopszichológiai szükséglet készteti arra, hogy kommunikáljon, és kommunikációkat kapjon – vagyis kommunikatív folyamatban vegyen részt.
A Yale-munkacsoport vizsgálataiban a kommunikáció változói fõleg a kommunikáció és a kommunikáló személyiségek formai jellemzõi voltak. Így például a kommunikációs tartalom formai jellemzõje az állandónak vett attitûdhöz viszonyított azonossága vagy 42 I. Problématörténeti áttekintés ellentmondása. Közvetlen emberi kommunikáció jellemzői. További változó volt a kommunikációs tartalom felépítése az attitûddel megegyezõ és annak ellentmondó tartalmak szempontjából (ide tartozik a sorrendiség és idõrendiség sokat vizsgált problémája). Vizsgálati változó volt a kommunikátor általános sajátossága (fõleg a kommunikációt befogadóban élõ képben), valamint a kommunikációt kapó személyiség tulajdonságrendszere. A Yale-vizsgálatok számos szabályszerûséget állapítottak meg, amelyet felhasználhatónak véltek a tömegkommunikációs attitûdbefolyásolásban, a propagandában vagy a közvetlen rábeszélésben (e kutatásról összefoglalóan: Schramm 1963, ebben is különösen Janis fejezete; Szecskõ 1966). E szabályszerûségek érvényessége ma kétségesnek látszik, ezek túl általánosak, és alapkoncepcióik valószínûleg nem a kommunikáció igazán lényeges változóit ragadták meg.
Minden egyes lépés megvalósításához az erõk sajátos elrendezése és a részfeladatok sokaságának végrehajtása kell. Ezt szokták taktikának nevezni. Egy-egy elõrenyomulásnak vagy ütközetnek taktikája van, egy-egy hadmûveletnek stratégiája. Ilyen értelemben lehet a kép kialakításával kapcsolatban taktikáról beszélni, hiszen ez többnyire formális viszonylatokon belül megy végbe, és nagyon közvetlen pragmatikus célokat szolgál, inkább lehetõségeket teremt további kapcsolatokra. A kapcsolatokban viszont már stratégia van, mert az általános cél eléréséhez vezetõ részcélok hierarchikus és programszerûen rendezett sorozata rejlik bennük. A stratégia az emberi kapcsolatokban nem tudatos. A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II - PDF Free Download. Gyakran nem is kialakult, hanem a fõ cél képzetének irányításával rövid távú taktikai lépésekben bonyolódik le. A kapcsolat- 152 V. "Stratégia" és "taktika" a közvetlen kommunikációban alakulás kutatásában ilyenkor is jogos stratégiáról beszélni, feltételezve, hogy ha lenne ilyen, miféle formális képlettel lehetne kifejezni.
A nyelvben és a beszédben sokáig csak az expresszív oldalt, az önmagában szemlélt egyén, személyiség vonásainak kifejezõdését látták. A kommunikációs aspektust nehezen ismerték fel, illetve annyira természetesnek vették, hogy külön nem foglalkoztak vele. Így lehetséges, hogy a múlt század és a századforduló lélektana érintett vagy tárgyalt egy sereg kérdést, amelyben a 26 I. Problématörténeti áttekintés kommunikáció – és különösen a nyelv és a beszéd – nagy szerepet játszik anélkül, hogy ez hozzásegítette volna a kutatókat a társas szféra nagy jelentõségének felismeréséhez. Például a képzettársítások vizsgálatában vagy az introspekció módszerében és az introspektív úton nyert ismeretek feldolgozásában mind a nyelv, mind pedig ennek közvetlen, magatartásbeli megjelenése, a beszéd, nagyon fontos köztes változó, amely azonban a korai teóriákban nem részesült kellõ figyelemben. Buda béla a közvetlen emberi kommunikáció. b) A jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálata. Bizonyos egyezményes jelek és ilyen jelekbõl álló kifejezésformák viszonylag régen felkeltették a pszichológusok érdeklõdését.