opatem.com
Cikkünk megállapításai egybeesnek a sorozatában megjelent elemzések következtetéseivel. Módszerünk, a GDP/fő alapján való fejlettségi elemzés pedig megfelel az Oxfordban végzett, külföldi egyetemeken tanító gazdaságtörténész, a is publikáló Vonyó Tamás metódusának. (GDP: bruttó hazai termék; GDP/fő: fajlagos fejlettségi mutató, amely tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy egy adott ország "átlagembere" mennyit termel egy évben. ) A a Világbank hosszú távú adatsorai alapján tekintette át, hogyan alakult fejlettségünk 1995 és 2020 között. Tizenhat térségbeli volt szocialista országgal hasonlítottuk össze a magyar gazdasági teljesítményt, az egy főre eső GDP alapján, 1995 és 2020 között. (2021-ből még nincs térségi adat, ezért ezt az évet nem elemezhettük. ) Ami az adatsor kezdőpontját illeti, azért indulunk 1995-ről, mert a Világbank ettől az évtől kezdve tartja nyilván "tömegesen" a régiónkban lévő országok egy főre jutó GDP-mutatóit. (1994-ben a kiválasztott tizenhétből még csak kilenc országról voltak GDP/fő-re vonatkozó információk, 1995-ben viszont már tizenötről, Koszovó és Montenegró pedig ekkor még nem volt önálló. )
Áttekintő Gyűjtemények Feladatok Módszertani ajánlás Jegyzetek Jegyzet szerkesztése: Az egy főre jutó GDP számításaEszköztár: Az egy főre jutó GDP számítása - útmutatás a megoldáshoz Az egy főre jutó GDP-t a teljes GDP és a lakosság létszámának hányadosaként határozhatjuk a táblázatban szereplő országok esetében:A: 5320/főB: 6250/főC: 6300/főÍgy C országban a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Az egy főre jutó GDP számítása - a feladat ismertetése
A legjobb számot Luxemburg produkálta, ahol az egy főre jutó GDP az Uniós átlag 263 százalékát tette ki. A képzeletbeli dobogó második fokára Írország fért fel, ahol az EU-s átlag 209 százalékát érte el a gazdaság Bruttói hazai termékre vetített teljesítménye, a harmadik legjobb statisztikával pedig Dánia büszkélkedhetett, ahol az összes ország átlagát 135 százalékkal teljesítette túl a GDP. Magyarország ezt a mutatót nézve még nagyobb lemaradásban van. Hazánkban csupán az EU-s átlag 74 százalékát érte el a vásárlóerő-paritás alapján vizsgált egy főre eső GDP. Viszonyításképpen ez az arány Csehországban 93 százalékos, Szlovéniában 89 százalékos, Ausztriában pedig 124 százalékos volt. Az eredmény tehát közép-kelet európai szinten is elég gyengének számított. A vidék lemaradása hatalmas Az Eurostat adataiból az is kiolvasható, hogy Magyarország mely régiójában termelték a legmagasabb és a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t vásárlóerő-paritáson. A régiók szerinti felosztásban hazánkban az alábbi egységeket vizsgálják: Alföld és ÉszakLAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED?
Térségünkben a fejlődési pálya alacsonyabb szintről indult, mint az eurózóna államaiban, így az egy munkaképes korú lakosra jutó GDP növekedését az egy munkaóra produktivitásának és a munkaképes korúak részvételi arányának is köszönhetjük. Hazánkban 1997 óta, Csehországban és Lengyelországban pedig 2008 óta emelkedik a nők részvételi aránya, ennek hátterében a családpolitikára fordított nagyobb figyelem, valamint a gazdasági válságot követően a szükség is szerepet játszott. A régióra jellemző jelenlegi 45-50 százalékos női részvételi arány pedig további tartalékot jelent, a folyamat előrehaladásával pedig a háztartások jövedelme emelkedhet. Forrás: Világbank, Bloomberg, HOLDAz ábrán megjelenő, az eurózónától elszakadó teljesítmény fő magyarázata azonban nem a nők javuló részvételi aránya, hiszen ez a tendencia jellemző volt a többi európai országra is. A növekedés hátterében egyrészt az áll, hogy (mint azt már említettük) a régiós országok egy sokkal alacsonyabb fejlettségi szintről indulnak, ahonnan még magasabb növekedési ráták érhetők el.
A részvételi arányt a végtelenségig nem lehet növelni, így az egy munkaóra produktivitása a kulcs, ami a későbbi stabil növekedést szállítja. Katalizátorok A női munkavállalásnak köszönhető munkaerő-piaci tartalékok mértéke országról országra változik attól függően, hogy a jellemzően több nőt foglalkoztató szektorok (egészségügy, társadalmi gondviselés, oktatás) milyen strukturális növekedési ütemmel rendelkeznek, valamint milyen rendelkezések, szabályok segítik a nők belépését a munkaerőpiacra. Ismert, hogy a nők világszerte jelentős időt szánnak olyan tevékenységekre, melyek nincsenek megfizetve, ugyanis nem számítanak hagyományos értelemben vett gazdasági tevékenységnek. Így részvételüket a munkaerőpiacon elősegíti például az is, ha a nem fizetett feladatok megoszthatóságát ösztönző intézkedések születnek. Nők és növekedés A nők részvételi aránya és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat persze csak elméleti síkon lineáris, a gyakorlatban inkább egy U alakú görbe rajzolódik ki. Az alacsony és magas jövedelmű országokban a női részvételi arány általánosan magas, a közepes jövedelmű országokban pedig alacsony.
2009-ben Gyurcsány Ferenc megbukott, ekkor már az ország és az MSZP helyzete is tarthatatlanná vált. Jött a miniszterelnöki posztra Bajnai Gordon, és egy időre konszolidálta a helyzetet. Magyarország a letteket megelőzve visszaerősödött a hatodik helyre. (A balti államok kicsik, és a nagy válságok óriási bukásokat hoznak náluk: amilyen gyorsan növekednek, emelkednek a ranglistákon, ugyanolyan gyorsan tudnak leszédülni is a magasból. ) Isza Ferenc / AFP2009-ben így nézett ki régiós rangsor: 1. Szlovénia; 2. Csehország;, 3. Szlovákia, 4. Észtország, 5. Horvátország, 6. Magyarország, 7. Lettország, 8. Litvánia, 9. Lengyelország, 10. Románia. 2010-ben a lengyelek megint ugrottak egy nagyot: a 7. helyre jöttek fel, Magyarország mögé, megelőzve a letteket és a litvánokat. Idehaza a második Orbán-kormányzás korántsem indult sikeresen. Fejlettségben ezúttal a litvánok előztek meg minket: Magyarország ismét a hetedik helyre csúszott vissza Kelet-Közép-Európában. A valaha volt legrosszabb helyezést 2012-ben értük el: Magyarország a 9. helyen állt csupán, az addigi első tíz régiós országból csak Romániát előztük meg.