opatem.com
A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen csak földgázmezőket kerestek - hogy az NSZ. 3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is. Az évszázad magyar pere! 5000 milliárd eurós nemzeti kincs a tét! Több az energiakészletünk, mint Kuvait összes olaja! Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. Gádorosi nsz 3 termálkút 3. gádorosi NSZ. 3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt. Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét: egy 5000 KW-os villamos-erőművet az NSZ.
Vén István feltaláló, már a 60-as évektől kezdve komolyan kidolgozott stratégiai energetikai ötletekkel bombázta a megfelelő szerveket, és mivel már akkor is csak gyávák, dilettánsok vagy ellenérdekeltek ültek a fontosabb íróasztalok mögött, rendre elutasították. Vén István, akit 56-os hazafiságért elítéltek 8 évre, nem úszhatta meg a demokráciát sem, hiszen nálunk a feltalálókat, a nép sorsán és boldogulásán jobbítani akarókat az állam hivatalból szokta üldözni. Pénzügyi és titkosszolgálati trükközésnek köszönhetően, Vén Istvánt 1994-ben ismét elítélték, mert kvázi saját erőből (szövetkezet létrehozásával) függetleníteni tudta volna az országot az évtizedek óta rákényszerített energiafüggéstől. Ingyen energia létezik! Ugye Te sem hallottad még a “független” médiában?! – Ezt Nézd Meg. A téma, hogy Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ. 3 termálkút ügyében – a neten kering, komolyabb médiamegjelenés nélkül, ami teljesen hétköznapi, amennyiben – és jellemzően az állam – el akar hallgatni valamit. Az alább leírt ügyet elolvasva, érdemes eljátszani a gondolattal kedves olvasó, hogy amennyiben valóban előállítható elektromos áram, mindössze a természet adottságait kihasználva, úgy egycsapásra micsoda kényszertől szabadulna meg az ország lakossága, és ezáltal milyen szintű helyzeti előnyhöz jutna egy energiafüggetlen ország.
Hiszen ahhoz még jó néhány kutat kellene fúrni. A MOL csupán 2008-ban alapította Cege Zrt. Néven közös vállalatát egy ausztrál céggel geotermikus energia kiaknázásra. Érdekes egybeesésként a gádorosi termálkutat is tavaly árverezték. 15 évig mit csinált a MOL? Vén Istvánnak már 1990-ből bejegyzett szabadalma van ez ügyben, akkoriban kanadai és izraeli befektetőknek jó lett volna az a technológia. A MOL közben titkos tárgyalásokat folytatott nyugati cégekkel a 90-es évek közepén. Hogyan érvényesülhetnek a magyar nemzeti érdekek? Hogyan szűnhetne meg Magyarország egyoldalú orosz gázfüggősége? A MOL Nyrt. részvény- és tulajdonosi szerkezete A HÁLÓZAT gátolja a geotermikus energia kitermelését? Gádorosi nsz 3 termálkút 2019. Vén István 2004-es vádindítványában ügyészek, főügyész, bírók, rendőrök ellen tett feljelentést: "Már 1957-1990 között kiépítették az ország energiafüggőségének rendszerét, amelyet utódaik most is devizaszivattyúként működtetnek. A kikényszerített energiaimport ma kb. 10 millió tonna kőolaj-egyenérték/év= 700 milliárd forint/év. )
Testületük elutasította Vén Istvánnak az ezzel kapcsolatos beadványát. Vén István a magyar energiáról A történet eleje: A legnagyobb nemzeti kincs A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták – hiszen csak földgázmezőket kerestek - hogy az NSZ. 3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is. Gádorosi vállalkozó perli a MOL-t - · Békés megye · Gazdaság - hír6.hu - A megyei hírportál. A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt "forrást" még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már – a gádorosival ellentétben - 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon.
3 A terület természetvédelmi védettségét az 1. melléklet és a 2. ábra mutatja be és az 1. fejezet részletezi. A terület 26%-án találhatunk természetvédelem alatt álló területeket (ÉNy-i, Fábiánsebestyéntől ÉK-re eső részeken a Körös Maros Nemzeti Parkhoz tartozó területek, valamint elsősorban a Derekegyház Fábiánsebestyén Nagyszénás vonaltól Ny-ra, ÉNy-ra eső területeken található Natura 2000, illetve egyéb védelem alatt álló területek, különös tekintettel a felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra). A 2. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek kül-, és/vagy belterületét érinti a kijelölt koncessziós terület. Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete - PDF Ingyenes letöltés. táblázat: A koncessziós területet érintő települési közigazgatási határok (9 település) Település Megye Település Megye Település Megye Árpádhalom Csongrád Fábiánsebestyén Csongrád Nagyszénás Békés Csorvás Békés Gádoros Békés Orosháza Békés Eperjes Csongrád Nagymágocs Csongrád Szentes Csongrád 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése A terület legnyugatibb pontja (1) Szentes K-i határától ÉK-re 3, 6 km-re helyezkedik el.
Az érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. ) Kormányrendelet szabályozza, amelynek értelmében a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a 103/2011. Gádorosi nsz 3 termálkút tahun. ) Kormányrendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg: 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása, a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása. A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC). Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai).
Az NSZ. 3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető. A HÁLÓZAT gátolja a geotermikus energia kitermelését? Vén István 2004-es vádindítványában ügyészek, főügyész, bírók, rendőrök ellen tett feljelentést: "Már 1957-1990 között kiépítették az ország energiafüggőségének rendszerét, amelyet utódaik most is devizaszivattyúként működtetnek. A kikényszerített energiaimport ma kb. 10 millió tonna kőolaj-egyenérték/év= 700 milliárd forint/év. (…) 1981-86 óta ismert, hogy Békés, Csongrád megyék térsége alatt egy világgazdasági jelentőségű geotermikus tározórendszer van (kb. 10 milliárd tonna kőolajegyenérték), amelyhez az egyetlen műszaki kapcsolat az NSZ. 3 mélyfúrás. A mező kitermelésével több ezer MW villamos- és hőenergia-termelő kapacitást építhetnénk ki, az olcsó áram korlátlan exportjának lehetőségével. Az utánpótlás miatt gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrásra alapított termelés pedig csökkenthetné/kiválthatná az ország végleges eladósodásához vezető olaj és földgáz importot.